A kriptográfia az


a kriptográfia az

Alapvető fogalmak Bevezetés A kriptográfia története legalább olyan bonyolult és szövevényes, mint az emberiség történelme. Valószínűleg nehéz ezt az állítást tételesen bizonyítani, de ha a teljesség igénye nélkül górcső alá vesszük az elmúlt évszázadokat, akkor szinte minden történelmi esemény egyben a kriptográfia pillanata is. Ahhoz, hogy pontosan értsük, hogy milyen legjobb kereskedési szoftver kellett bejárni a mai alkalmazásokig, tegyünk lépéseket az alapvető fogalmak megértéséhez.

A kriptográfia története

Magyarul legegyszerűbben titkosírásnak fordíthatjuk, de mivel az írástól eléggé távol áll már a mai használat, szívesen használjuk a kriptográfia kifejezést. Az alapproblémát egyszerűen úgy tudjuk megfogalmazni, hogyan tudunk üzenetet küldeni oly módon, hogy a fogadó fél könnyen fejtse a titkos levelet, ugyanakkor mindenki más részére a fejtés majdnem lehetetlen legyen vagy legalább is nagyon sok időbe teljen.

A későbbiekben majd részletesen kitérünk arra, hogy mit is értünk nagyon sok időn, egyenlőre azonban megelégszünk a hétköznapi értelmezéssel.

a kriptográfia az

A titkosítandó szöveg jelentése vagy jelentés nélkülisége számunkra lényegtelen, hisz legtöbbször már a kriptográfia az kódolt szöveget titkosítunk, ami feltehetőleg olvashatatlan betűk illetve számok halmaza csupán. Kódolás alatt a továbbiakban azt értjük, hogy a szövegben szereplő betűket jeleket számokkal helyettesítjük.

Példa erre az a szokásosnak mondható kódolás, hogy az ABC betűit a sorszámukkal helyettesítjük.

A régi korokban a titkosított szöveg legtöbbször betűkből állt, jelenleg ezek a szövegek egyszerű bitsorozatok alakját veszik fel. A következő fejezetekben jól elkülöníthető két rész, ami történetileg és szemléletét tekintve is igen különböző.

a kriptográfia az

Az egyik részt klasszikus kriptográfiának szokásos nevezni, amely története a Ebben az irányban a találékonyság nagyon sokszor nélkülözi a matematikai módszereket, ötletek egymás utánja adja az alkalmazott módszert, amelyeket nagy titokban tartanak. Ezek a sokszor nagyon szellemes ötletek, egy-egy történelmi korhoz, történelmi eseményekhez kötődnek.

Nagy többségük számítógép segítségével, a későbbiekben részletezett statisztikai módszerek segítségével megoldhatók. A másik részt nyilvános kulcsú kriptográfiának nevezzük, utalva arra a tényre, hogy ezek a módszerek úgy működnek, hogy a titkosítási módszert és titkosítási kulcsokat nyilvánosságra hozzuk.

a kriptográfia az

Ezek a módszerek matematikai igazságokon nyugszanak és megfejtésükhöz elképesztő mennyiségű gépidő szükségeltetik. A klasszikus és nyilvánoskulcsú kriptográfián kívül érdemes egy másik felosztást is megemlítenünk.

Az effajta versengésnek már hagyománya van: az Interneten összegződő nyers számítóerő küzd meg az egyre korszerűbb titkosító-algoritmusokkal. A feladvány tényleg ellenállhatatlan, egyrészt mert kriptográfia, másrészt mert tényleg sokáig tart megoldani. A kriptográfia - főleg a nyilvános kulcsú titkosítás - roppant divatos manapság, mivel az autoritások attól tartanak, hogy a globális kommunikáció hajnalán elvesztik a kontroll lehetőségét a polgár felett, az emancipálódott polgár pedig az autonómiáját félti az elvben bevezethető abszolút kontrolltól lásd: Cypherpunk, MaNcs, A személyesen soha nem találkozott netterek összefogása amúgy is minden veterán rendszergazda vérében van, az Interneten nagyon egymásra vannak utalva az egyes helyi hálózatokat üzemeltetők, előbb az összes ismeretlen kolléga a világ végéről, aztán család: ez a legtöbb guru prioritása.

Azoknál a módszereknél, ahol a küldőnek és a a kriptográfia az is ismerni kell a titkosításhoz használt kulcsot, illetve lényegileg ugyanazzal a módszerrel titkosítunk és fejtünk, szimmetrikus kulcsú titkosításról beszélünk. Ilyen módszer az összes klasszikus módszer, de mai korunkban is találunk ilyeneket, például a későbbiekben megismert DES vagy AES is így működik.

a kriptográfia az

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy legyen olyan módszer, amely jól működik a két fél közös titka nélkül, illetve úgy, hogy hiába ismerjük a titkosító kulcsot megfejteni nem tudjuk az üzenetet. Aztán a Ilyen például a később részletezett RSA módszer.

A rendszert Antoine és Bonaventure Rossignol apa és fia dolgozta ki körül. A kód féle számot tartalmazott, melyek betűket, szótagokat jelöltek, sőt voltak olyanok is, amik csapdába ejtették a kódfejtőt. Használtak például olyan kódszámot, ami csak az előtte lévő szám törlését volt hivatva jelölni. Több hónapig próbálkozott ezen a tévúton, ám sikertelensége miatt feladta.