Valuta kereskedelem illegálisan. Csaló kriptovaluta-kereskedők miatt riasztott az MNB

E-kereskedelem az amerikai Amazonon

A kriptovaluták funkciója és szabályozása az illegális online kereskedelmi folyamatokban Kutatóként fő kutatási témám a kriptovaluták illegális kereskedelemben betöltött szerepére és szabályozására irányul. A kriptovaluták működési elve nem ismeretlen számunkra: olyan értékkel bíró dolog, amely kvázi fizetőeszközként működik a pénz mellett vagy azt felváltva.

Ami újdonság benne, valuta kereskedelem illegálisan ez a dolog nem létezik a fizikai valóságban, csakis elektronikus adatként, valamint speciális titkosítási technológia, a blockchain alapján működik. A legismertebb ezek közül a Bitcoin.

E témában már rendelkezem korábbi ismeretekkel: —ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán részt vettem az Európai Csalás Elleni Hivatal OLAF által finanszírozott Hercule III projektben, ahol többek között a kriptovaluták online pénzmosásban való szerepét vizsgáltam a teljes kutatási anyag letölthető a projekt honlapján. Az említett új technológia kapcsán felmerül a klasszikus kérdés, hogy mi volt előbb: a tyúk vagy a tojás? Eleve azért hozták létre ezt a titkosított fizetési módszert, hogy a bűnözés céljaira használják vagy pedig fordítva, a bűnügyi használat következett abból, hogy a módszer milyen biztonságos és titkos?

A bűnözők világától nem állnak messze az ilyen megoldások: tudható például, hogy az olasz maffia a mai napig használja a hivatalosan már bevont olasz lírát saját üzelmei során.

Egy as kutatás alapján az összes felhasználó negyede, 24 millió fő használta illegális célokra a bitcoinját — ez a tranzakciók mintegy felét, 36 millió tranzakciót jelent, amelyek összértéke 72 milliárd dollárra rúg. Ezek a számok igen beszédesek, és joggal feltételezhetjük, hogy a tranzakciók nagy része az illegális kereskedelemben történt.

• Legális a Bitcoin? Íme, a válasz! - kabinet-homa.hu
• Otthoni munka elhelyezése rendszer
• Senki sem tanít kereskedni
• Hogyan működik a Bitcoin?

Merre tovább? A kérdés kapcsán nagyon fontos nemcsak a technikai lehetőségek, de a jogi szabályozás feltárása is. Az Európai Unió, az egyes tagállamok és az azon kívüli európai államok például Liechtenstein apró hercegségevalamint Kína és az Egyesült Államok más-más módokon próbálják a felmerülő problémákat kezelni.

Nemcsak a szabályozás megléte fontos, hanem az is, hogy ez mennyire hatékonyan képes gátat szabni az illegális kereskedelmi használatnak.

Ehhez fel kell tárni azon tényezőket, amelyek vonzóvá teszik a kriptovalutákat, mint fizetőeszközöket. Ezek alapján reményeim szerint megállapítható, milyen módszerrel lehet csökkenteni a kriptovalutákba, mint az illegális online kereskedelem fizetőeszközébe vetett bizalmat. Megfelelő fizetőeszköz nélkül ugyanis visszaesik a kereslet, ez pedig a keresletet biztosító bűnözés csökkenésével is járhat.

Akkor a kriptovalutát húzhatjuk le a vécében?

Az eredményekről az év végén, kutató kollégáimmal közösen egy kötetet készítünk el. Irodalom: Brown, S. Cryptocurrency and Criminality: The Bitcoin Opportunity.

Police Journal, 89 4, — Engle, E. Journal of High Technology Law, 16 2, — Foley S. Sex, drugs, and bitcoin: How much illegal activity is financed through cryptocurrencies?

Halász, V. The new challenges in cyberspace for following illicit money flows. In: Valuta kereskedelem illegálisan Á. Kim, H. Journal of International Business and Law, 16 1, 75— Lakatos, A. Az informatikai bűncselekmények és a bitcoin.

Navigációs menü

Belügyi Szemle 65 1, 24— Mezei K. Pénzmosás a kibertérben. Infokommunikáció és Jog 16 Piazza, F. Fighting money laundering in the age of online banking, virtual currencies and internet gambling. ERA Forum, 15 169— Yu, S.

1. Kriptovaluta – Wikipédia
2. AZ INDIAI RúPIA: AZ INR KEZELéSE éS FORGALMAZáSA - PÉNZ -