Párt opció,
A megállapodás alternatívája az ellenzéki próbálkozások felrobbantása volt. Magyar Narancs: A PM elégedett ezzel az - úgy tűnik, végleges - ellenzéki megállapodással?
Karácsony Gergely: Abban az értelemben elégedettek vagyunk, hogy az elmúlt hetek, hónapok fejleményei párt opció tették: szükség van új megegyezésre. Az más kérdés, hogy a mi politikai értékítéletünk vagy akár a szavazatmaximalizáló elképzeléseink szempontjából az jött-e ki, amit eredetileg gondoltunk.
- Magyar Narancs - Belpol - "Harmadik opció nincs"
- A millió bináris opció
- Nagy bevétel a bináris opciókról
MN: Pontosan tudható, hogy eredetileg sok mindent másként gondoltak. KG: A korszakváltás igénye, amit megfogalmaztunk, olyan politikai ajánlat volt, amely bár nem mossa el a választóvonalat párt opció előtti kormányok és a után kialakult borzalom között, számol azokkal a rossz folyamatokkal, amelyek nemcsak az "elmúlt nyolc évet", hanem a harmadik köztársaság időszakát jellemezték. Az elmúlt napok azonban meggyőztek minket: az összefogás alternatívája az, hogy felrobbantjuk az egész ellenzéki próbálkozást.
A megváltoztatott választási szabályok, a választási matematika mindenkit kényszerpályára terelt. MN: Ön szerint a PM és az Együtt politikai ajánlatára miért nem párt opció oly mértékben vevő a társadalom, hogy annak eredményeként egy másfajta megállapodás születhessen?
KG: Szerintem két oka van. Az Együtt-PM politikája, valamint az MSZP-vel tavaly megkötött párt opció megállapodás olyan politikai vállalkozás volt, aminek a gyümölcse valószínűleg csak a választások előtti hetekben, hónapokban ért volna be.
Mi tudatosan a nehezebb pályát választottuk a szavazóbázis szélesítésére: elsősorban nem a előtti baloldali szavazókat, hanem azokat akartuk megszólítani, akik ben is úgy látták, hogy alapvető változásokra van szükség, mert ez így nem mehet tovább.
Párt opció vagyok arra, hogy az utolsó mérések szerint a szavazóink egyharmada volt csak MSZP-szavazó előtt, a többségük vagy Fidesz- vagy LMP-választó volt, vagy olyan fiatal, aki ben még nem szavazott. Ha ez a párt opció következetesen végigmegy, azt gondolom, végül behozta volna a kellő számú választót.
Az LMP kampányfőnökeként egy hasonló kampányt már részmunkaidős munka az interneten otthoni beruházások nélkül akkor teljes magabiztossággal mentünk előre, pontosan tudtuk, hogy a bizonytalanok egy jelentős része ránk fog szavazni, pedig két hónappal a választások előtt messze a küszöb alatt voltunk.
A végén 7,5 százalékot szereztünk. Úgy vélem, ez most is működött volna, csakhogy - elsősorban az egyfordulósság már említett kényszerpályája miatt - a mi projektünk nem futhatta ki magát annyira, hogy a korszakváltás gondolata dominálja az ellenzéki összefogás diskurzusát.
Kvótareferendum: az érvényesség a baloldali szavazókon múlik
Kétlistás leosztással ez nyilván ment volna, de ennek a megállapodásnak lassan elolvadt a legitimitása. Abban a médiatérben és szavazói közegben ugyanis, amiben mozgunk, az összefogás és a közös listás indulás igénye napról napra erősebb lett. Mindezek miatt az újra megnyitott tárgyalásokon az alkupozíciónk a meglévő - és nem a potenciálisan megszerezhető - szavazótábor nagyságának felelt meg.
Nem számított, hogy a Demokratikus Koalíció DK velünk ellentétben a már meglévő ellenzéki szavazók átcsoportosításával verte föl a maga támogatottságát. MN: A másik ok?
Kapcsolódó
KG: Az a magyar nyilvánosság sajátos szerkezetében keresendő, és ez most részemről nem kritika, hanem szociológus énemből következő leírás. Azok, akik most kétségbeestek a megállapodás következtében kialakult ellenzéki erőviszonyok miatt, korábban éppen az Együtt-PM-szövetséget bírálták folyamatosan. Ehhez mindenkinek joga van, ezzel nekem semmi problémám nincs, csupán arról beszélek, hogy létezik egy se a klasszikus ballib, se a klasszikus Fidesz véleményformáló közösségéhez nem tartozó véleményformáló közeg, amely részben a saját függetlenségének hangsúlyozása érdekében is a mi politikánkat tartotta ideális célpontnak.
- Több helyről is állítólagos szavazatvásárlásokról és a szavazók megfélemlítéséről érkeztek hírek.
- Republikon Intézet
- Hol találok otthoni munkát
Nyilván párt opció dolgoztunk mi sem tökéletesen, például lehettünk volna ügyesebbek a sajtónak adott kiszivárogtatásokban, a politikai cselszövésben vagy a szervezetépítésben, ám összességében nem látok olyan végzetesen nagy hibát, amit elkövettünk volna. MN: A DK megerősödése miatt maradt egyáltalán más lehetőség?
"Harmadik opció nincs"
Három külön baloldali ellenzéki listával, még ha van is koordinált egyéni jelöltállítás, szóba jöhetett volna komolyan a kormányváltás? KG: A háromlistás versengés kezelhetetlen lett volna. A versengő külön listák csak akkor tudnak ugyanannyi mandátumot termelni ebben a választási szisztémában, mint a közös lista, ha százszázalékos az átszavazás a másik párt által indított egyéni jelöltre.
Ami korántsem biztos, hiszen mindhárom párt abban lett volna érdekelt, hogy a maga listáját tolja előre, ami mindig konfliktusokhoz és divergáló kommunikációhoz vezet. Ebből totális fejre állás lett volna.
MN: Már a megállapodás napján olvasni lehetett különböző helyeken, hogy a PM politikusait elsősorban Gyurcsány Ferenc harmadik helye viselte meg. Miért mentek ebbe bele? Akkor döntöttünk az Együtthöz való viszonyról, és ha nagyon szűk különbséggel is, de azt a meccset nem tudtuk megnyerni.
Álláspontunk világos volt: ha ez a, nevezzük így, rendszerkritikus ellenzék teljesen elutasítja az együttműködést a hagyományos baloldali pártokkal, akkor szembe kell nézni azzal, hogy az erős kormányváltó indulatok elsodornak minket a rendszerkritikus gondolatainkkal együtt, és visszaáll a kétpárti struktúra.
Azzal érveltem akkor, hogy miközben mi érzelmi döntést hozunk a szocialistákkal való kooperációról, az Orbán-kormány ámokfutása és a módosított választási szabályok különösen felerősítik azt a választói elvárást, hogy legyen egy erős, kormányképes alternatíva, amelyre szavazni lehet a Fidesszel szemben. Innen érdemes nézni - és lehet megérteni a lehetőségekről a mi mostani pozíciónkat. Amikor úgy éreztük, hogy az LMP-t ott kell hagyni, akkor megpróbáltuk azt a politikai stratégiát képviselni, hogy együttműködünk az MSZP-vel és a hagyományos baloldali szervezetekkel, mert így van realitása képviselni a saját elképzeléseinket.
Mert a hangunkra szükség van: láttuk, hogyan élte föl magát a harmadik köztársaság, és hogyan jutottunk el addig, hogy Orbán Viktor mint kés a vajon, úgy ment át a magyar alkotmányosságon és a társadalom által korábban fontosnak tartott értékeken.
Persze hogy jobban örültünk a külön listás párt opció, de láttuk a kockázatokat is. Nem voltunk doktrinerek sem a külön, sem a közös lista kérdésében, sem abban, hogy milyen típusú megállapodásokat kell kötni. Úgyhogy nehéz szívvel, de felemelt fejjel vállaljuk a mostani megegyezést, ami lett végül. Mert ez tudott lenni.
Mert vagy ez az ellenzék nyer ezzel a szervezeti felhozatallal, ezekkel a személyekkel, ezekkel a belső erőviszonyokkal, vagy nem lesz kormányváltás.
Harmadik opció nincs. MN: Mesterházy Attilának és Gyurcsány Ferencnek is voltak olyan nyilatkozatai, hogy ha lesz kormányváltás, akkor nem lehet ott folytatni, ahol ben abbahagyták. KG: Ez párt opció természetes: amikor egy olyan párt kampányol, amelyik volt már kormányon, a megújulás, a megújulásra párt opció képesség hangoztatása szériatartozék. Ezzel nem az MSZP szándékának a komolyságát párt opció, hiszen a politikája érezhetően elmozdult.
Egyébként korszakváltó elképzelésünket bizonyos értelemben sikerült érvényesíteni, hiszen abban a közpolitikai megállapodásban, amit az MSZP-vel megkötöttünk, erős vállalásokat tettünk például az ügynökügyben vagy az antikorrupciós csomaggal. MN: Ez az, amit júliusban kötöttek KG: Igen, és erre épült a nyár végi egyezségünk. Szimbolikus értelemben valóban alulmaradtunk, ami összefüggött azzal a kérdéssel, hogy Gyurcsány Ferenc rajta van vagy nincs a közös listán.
Részünkről ez soha nem volt személyes vagy puszta indulati kérdés. Érdekes módon ebben az MSZP fordult meg, amelynek inkább volt ez személyi ügy. De mindnyájunknak látnunk kellett, hogy a DK nélkül, és nemcsak a szavazói, hanem - s ez szintén fontos - a DK elkötelezett aktivistahálózata nélkül ezt a választást nem lehet megnyerni.
A DK szavazói és tagsága pedig, függetlenül attól, hogy Gyurcsánynak párt opció szándékai vannak és miként ágaskodik benne a politikai ambíció, nem mozdulnak meg Gyurcsány nélkül. Márpedig az új választási rendszerben a sikeres szerepléshez minden korábbinál nagyobb szükség van az aktivistákra. Egyrészt nincs kampánycsend, az utolsó napig lehet legitim módon kampányolni.
Másrészt ahhoz, hogy ne lehessen elcsalni a választást - amire, ahogyan látom, számviteli lehetőség kormányoldalon éppenséggel volna igény - minden szavazókörben kell, hogy legyen emberünk. Országosan minimum 22 ezer aktivistára van szükségünk. A baloldal olyan szervezeti kihívás előtt áll, aminek a DK aktivistahálózata nélkül bizonyosan nem tudna megfelelni.
MN: Gyurcsány hozza vagy taszítja a szavazókat? Azért is kérdem, mert az ezt tárgyazó vélemények a legtöbbször érzelmi alapúak, ön viszont mint egykori közvélemény-kutató értelmezni is tudja az adatokat, azaz egzaktabb képe lehet erről. KG: Íróasztalnál nagyszerűen meg lehet tervezni egy ellenzéki kínálatot, párt opció léteznek olyan szervezeti, hatalmi és személyi kérdések is, amik a győzelem szempontjából legalább olyan fontosak, mint az, hogy mit tekintünk ideálisnak a győzelem érdekében.
ZIFFA ADATLAP
Mondok egy másik példát, hogy lássuk, összetettebb a dolog a Gyurcsány-kérdésnél. Abban a befagyott helyzetben, amiben az ellenzék találta magát tavaly ősszel, értelemszerűen jelent meg az az igény, hogy Bajnai és Mesterházy helyett jöjjön egy harmadik jelölt.
A tervezőasztal mellől a probléma egyszerűnek tűnik: megtaláljuk a magyar Prodit, és mindenki párt opció lesz. Ám ha az MSZP mint szervezet nem kellően azonosul ezzel a harmadik személlyel, és ezért nem érzi magáénak az összefogást, akkor még nagyobb gondot állítottam elő. Ha tehát a kormányváltást mindennél fontosabbnak tartom - és én annak tartom - akkor figyelembe kell venni ezeket a szempontokat.
Az Együtt-PM és személyesen Bajnai Gordon január eleji fellépése mögött - amivel megnyílt az út az összefogáshoz - ez a megfontolás húzódott. Visszatérve Gyurcsány Ferencre: ő a legmegosztóbb politikus a kormányváltást akaró szavazók körében is egy tavalyi Medián-felmérés szerint.
Akadálymentes mód
Ha kizárólag erre figyelek, akkor ahhoz ragaszkodom, hogy a DK csakis Gyurcsány nélkül csatlakozhat a közös listához. De, mint említettem, a DK erről hallani sem akart. Így viszont azt kell mondanom, hogy ez a végül kialakult megoldás ha nem is ideális, de optimális. Ebben az alkuban érdemben csak mi engedtünk, és főleg Bajnai. Ha lesz kormányváltás, akkor az elsősorban neki lesz köszönhető. MN: A közös lista révén nőhet az átszavazási hajlandóság?
A részt vevő szervezetek híveinek másodlagos preferenciái lefedik az ellenzéki összefogás pártjait?
Legfrissebb postok
KG: Azt láttuk a felmérésekben, főleg tavaly ősszel, hogy a baloldali ellenzéki oldal három mérhető támogatottságú pártjának - MSZP, Együtt-PM, DK - szavazóinál idővel egyre csökkent a saját párthoz való lojalitás, és a választók egyre nyitottabbá váltak arra, hogy a győzelem érdekében egy másik baloldali párt jelöltjére szavazzanak.
Ez még a legelkötelezettebbnek tekinthető DK-sokra is igaz. Az idő tehát egyre inkább olvasztótégellyé változtatta az ellenzéki tábort, mert az embereket az érdekelte, hogy legyen végre versenyképes alternatívája az Orbán-kormánynak. Miközben nyilvánvalóan lesznek olyanok, akik csalódottak a mostani megállapodás miatt, nem számítok arra, hogy érdemben leszakadjanak szavazók.
